top of page

Tömpe László a kérdéseim kereszttüzében #2.rész

  • Folyamatfejlesztes
  • Jul 30, 2019
  • 3 min read

Az interjú első része elsöprő sikert aratott, így ebből felbuzdúlva közzéteszem a második részt is, ami nekem is nagyon sokat adott. Nemcsak olyan válaszokat, amikkel teljes mértékben tudtam azonosulni, hanem amik ötleteket is adtak a fejlődésre.


Olvassátok érdeklődéssel, osztani ér.


A szolgáltató és termelő szektor között mik a legnagyobb különbségek?

A termelésben sokkal vizuálisabb maga a folyamat. Egyértelműbb az, ha eltérünk a meghatározott sztenderdektől. Ezzel szemben a szolgáltató szektorban sokkal rejtettebb a folyamat, általában a folyamat eredménye jelzi csak a működés nem megfelelőségét.


A folyamatfejlesztő feladata a szabályzatok írása/azok módosítása a fejlesztést követően?

A folyamatfejlesztő feladata véleményem szerint elsősorban az, hogy a folyamatjellemzők követésével rámutasson a gyenge pontokra, a fejlesztendő területekre és ezeket a fejlesztéseket koordinálja.


Tehát a folyamatfejlesztőnek nem kell értenie az adott üzleti területhez, vagy folyamathoz? Kell neki, hogy üzleti tudása legyen?

Nem árt! De nem lehet elvárás, nem ott van a súlypont. A szakmaiság mindig magába foglal egyfajta elhivatott büszkeséget, ami gátja is lehet a fejlődésnek. Ha túlzottan szakmabeli, vérbeli szakember a tárgyalt területen a folyamatfejlesztő, akkor lehet, hogy fel se tud tenni olyan evidens kérdéseket, amik segítik előrevinni a közös gondolkodást a fejlesztés irányába.


Sokan inkább folyamatköltségszámításokat végeznek és abból indulnak ki (ha kiindulnak egyáltalán) a fejlesztés irányába. Ez mennyire hatékony vajon?

Természetesen fontosak a költségek, hisz a teljes működés a profit termelésre koncentrál minden esetben. Ha jók a folyamataink, akkor várhatóan nem lesz gond a költségeivel sem. A folyamatdefiníciók, a folyamatok kapcsolódásainak helyes behatárolása és a folyamatok követése az elsődleges véleményem szerint. Ha ez rendben megy, akkor az a költségek szinten tartását is eredményezi.

Sokan a mérésnél elkövetik azt a hibát, hogy nem folyamattal kapcsolatos mérőszámokat határoznak meg, hanem abszolút számot. Olyan mutatószámokra van szükség, melyek jellemzik a folyamatok megfelelőségét, a várható változásokra engednek következtetni.


A LEAN eszköztárból melyek azok a módszerek, vagy eszközök, amiket a szolgáltató szektorban is hatékonyan lehet alkalmazni?

Az eszközök nagyrészét – a szükséges értelmezésbeli illesztésekkel – szolgáltató környezetben is alkalmazni lehet, hisz folyamatok zajlanak ebben a szektorban is.


Az 5S módszert is?

Nyilván! Ha 5S-ről beszélünk, vagy 6S-ről, 7S-ről, azt ugyanúgy lehet a szolgáltató szektorra is használni.

Az 5S az egyik legalapvetőbb lean eszköz, célja az, hogy a folyamat hatékony működését támogassa. Sok esetben szigorúan a fizikai környezet rendezettségével azonosítják, azonban nem ár ezt távolabbról nézni:


az adatbiztonság,

a folyamatban fellelhető felesleges tevékenységek eltávolítása,

a szükséges lépések meghatározása,

a be- és kimenetek pontos meghatározása,

a kapcsolódások letisztítása,

a szabályok alkoktása mentén kell erre tekinteni.


Szolgáltató szektorban ezek a folyamatok jellemzően kevébé vizuálisak, inkább információ-áramlás formájában vannak jelen. Ennek okán az 5S erősen kötődik ma már az informatikai rendszerekben történő működéshez, sokkal inkább, mint például egy íróasztal rendezettségéhez. Nem azt állítom, hogy a rend fizikai megvalósulása lényegtelen az irodában, hisz az is fontos ettől függetlenül.


Mikor érdemes egy cégnek folyamatfejlesztésben gondolkodnia a saját folyamatait illetően? A vállalati életciklus mely szakaszában érdemes ezzel foglalkozni?

A folyamatfejlesztés első lépése a folyamatok alapjainak meghatározása, az első definíciók letétele. Ez a tevékenység a legfontosabb a kezdeti szakaszban. Ha ez adott, akkor lehet rá építkezni.


Van-e olyan szakirodalom, amit a szolgáltató szektorban tevékenykedő folyamatfejlesztőknek ajánlana, vagy mindenkinek aki a folyamatait szeretné optimálisabban működtetni?

Azt gondolom, minden szakirodalom hasznos tud lenni, ha az ember a saját folyamataira, saját rendszerére értelmezi. Minél többet olvasunk a témában, annál fontosabbnak érezzük, hogy valódi beszélgetésbe kezdjünk szakmabeliekkel, megismerve az ő helyzetüket, problémáikat és tanuljunk belőle. Erre kiválóan alkalmasak a mi konferenciáink is.



Mi volt az eddigi legnagyobb sikerélménye a munkájában?

Minden projektet sikernek élek meg. Mérhető, valós eredményeket érünk el a workshopokon, a képzések során pedig általában szünetben sincs megállás, mindig van olyan téma, amin tovább tudunk beszélgetni a lehetőségekről. A legjobb érzés mégis az, ha hónapok, sőt akár évek után visszatérve egy céghez, a munkatársak messziről köszönnek és előre nyújtják a kezüket. Ez az érzés felemelő 😊




 
 
 

Comments


bottom of page