Döntéselőkészítés: hogyan válasszuk ki a megfelelő javaslatot
- Folyamatfejlesztes
- Jun 10, 2019
- 2 min read
Egy folyamatfejlesztés végén általában több javaslat is megfogalmazódik. Ennek mindenki örülni szokott, de van, amikor vagy átfedésben vannak egymással, vagy alternatívái egymásnak. Ilyenkor az eredményeket validáltatni kell: melyik kerüljön bevezetésre, ha mindet egyszerre nem lehet, vagy nem tudják bevezetni?
A folyamatfejlesztés megrendelőjének szükséges minden esetben eldöntenie, hogy melyek a számára fontos feltételek a javaslat bevezetéséhez. Ő határozta meg az elérendő célt, így a bevezetésről is neki kell döntenie.
De hogyan döntsön, ha mindegyik javaslat hozza az elérni kívánt célt? Sokszor az effort- effect mátrix nem ad kellő mennyiségű információt a döntéshez.
Hogyan lehet több faktort is behozni a döntéshozásban?
Ha persze akarjuk körültekintőbben meghozni a döntést. Akik a random módszer hívei, vagy megérzés pártiak azoknak vagy új lehetőségről írok, vagy nem lesznek érintettek a gyakorlásában továbbra sem.
Mindenki döntse el maga, mekkora súlya van a döntésének.
Bizonyára lesznek olyanok, akik ismerik a módszert, vagy ismerik, de másképp alkalmazzák. Én így szoktam.
Felsorakoztatom a döntéshozó számára a legfontosabb tényezőket. Ez jelen esetben lehet példának okáért a költség, a bevezetés gyorsasága, a könnyebb elfogadottság, a legkevesebb változtatás/fejlesztés…stb. Nevezzük ezeket dimenzióknak.
Amikor megvannak ezek a dimenziók, akkor a javaslatokat a dimenziókon belül sorrendbe teszem. Tehát ha adott 3 javaslat, akkor ezeket rangsorba rendezem először a költségeken belül úgy, hogy az első helyezett az a javaslat lesz, amelyik a legkevesebb ráfordítással bevezethető. A második helyen a közepes költséggel kivitelezhető ötlet, a harmadik pedig a drága, vagy a többihez képest költségesebb eredmény lesz.
Ha ez elkészült, akkor ezt a rangsort elvégezzük az összes felsorolt dimenzióban is, így a döntéshozónak fontos tényezőkön belül elkészül a javaslatok rangsora.
Ezután én úgy szoktam priorizálni, hogy egymással szembe állítom az egyes tényezőket, avagy dimenziókat, hogy el tudjuk dönteni, melyik a legfontosabb.
Tehát a példánknál maradva: melyik a fontosabb a költség vagy a bevezetés gyorsasága? A költség vagy a könnyebb elfogadottság? A költség vagy a legkevesebb változtatás? A bevezetés gyorsasága vagy a könnyebb elfogadottság? ... stb
Megjegyzés: Írhatnék ide egy képletet, de az csak azt mutatná meg, hogy mennyi ilyen verziónak kell a végén felsorakoznia. A két verzió közül történő döntésben nem segít, ez szubjektív és a döntéshozónak kell döntenie róla.
A legerősebb dimenzió az lesz, amit a legtöbbször választottak, a második legfontosabb tényező az, amelyik a második legtöbb szavazatot nyerte. Így végül kapunk egy olyan listát, ahol a dimenziók (a döntéshozó által megállapított főbb szempontok) fontossági sorrendbe van állítva.
A példánál maradva tehát ez lehet egy esetleges sorrend: 1. Költség, 2. Legkevesebb változtatás/fejlesztés, 3. Könnyebb elfogadottság viszont a gyors bevezetés annyira nem fontos, így az a legkevésbé fontos.
Most elővesszük a dimenziókon belül megállapított rangsort, amiből pedig már kitűnik, hogy melyik javaslatot érdemesebb bevezetni, melyik bevezetése miért fontos.
Jelen esetben a költségen belül az első helyezettet nyert javaslat a legerősebb. Ezt csak még jobban erősíti, ha második legfontosabb szempont alapján rendezett rangsort is az a javaslat vezeti.
Ezzel a módszerrel nagyon gyorsan lehet dönteni, amik érveken alapulnak és figyelembe veszik az egyén fontossági sorrendjét is!
Comments